Mikropipetták

Az 1–1,000 μl-es pipettákat gyakran mikropipettának nevezik. A mikropipetták különböző típusai úgy lettek kialakítva, hogy optimalizálják a munkavégzést bizonyos típusú folyadékokkal, és maximalizálják a produktivitást és az egészséges ergonómiát. Léteznek lég- és pozitív helyettesítéses manuális és elektronikus mikropipetták, amelyek egy- és többcsatornás változatban, valamint asztali nagy kapacitású platformokban egyaránt kaphatók. Mindegyiket mikroliteres mennyiségű folyadékok pontos felszívására és kiadagolására tervezték.  

A léghelyettesítéses és a pozitív helyettesítéses mikropipetták esetében egyaránt a dugattyú átmérője és lökethossza határozza meg a felszívható és adagolható folyadék mennyiségét.

A mikropipetták segítségével tudunk kis mennyiségű folyadékot precízen átvinni egyik edényből a másikba. A mikropipettát például arra használjuk, hogy a folyadékot a sejttenyésztő flakonból az egyes cellákba helyezzük a mikrolemezben. A mikropipetták a környezettudomány, a kémia, a gyógyszerfejlesztés, az igazságügyi tudomány, a biológiai laboratóriumok és számos más területen használatosak.

Számos mikropipetta rendkívül pontos. Ezek a műszerek képesek a nagyon alacsony szisztematikus, ritkán előforduló hibával járó térfogatok pipettázására. A mikropipetta felhasználójának technikája azonban nagyban befolyásolhatja a pontosságot. A megfelelő térfogat-beállítás, a pipettahegy előöblítése és a hegy merítési mélysége, valamint a pipettázás függőlegessége és ritmusa egyaránt befolyásolhatja a reprodukálhatóságot.  

A mikropipetták olyan precíziós műszerek, amelyek gyakori laboratóriumi használatnak vannak kitéve, ezért – a jó műszaki jellemzők és a helyes technika mellett – a rendszeres kalibrálás is hozzájárul a mikropipetta állandó pontosságához. A szervizelési intervallumok jellemzően tükrözik a mikropipetta használatát.

Mikropipetta használatához először állítsa be és zárja le a térfogatot. Ezután engedje le a mikropipetta folyadék felőli végét egy tiszta, üres pipettahegybe. Ellenőrizze, hogy a pipettahegy biztonságosan rögzítve van-e a mikropipettához a légmentes zárás érdekében. Miután betöltötte a pipettahegyet egy manuális mikropipettára, nyomja le a dugattyút az első ütközésig. Az elektronikus modelleken a térfogat beállítása és a hegy betöltése után a készülék készen áll a felszívásra.  

A mikropipettát függőlegesen tartva merítse a hegyet a folyadékba a hegy méretének megfelelő mélységben. Ha túl mélyen mártja be a szórófejet, a nyomás megnőhet, és a hegy túltöltődhet; ha túl sekélyen mártja bele, akkor fennáll a levegő felszívásának veszélye.  

Manuális mikropipettánál lassan engedje ki a dugattyút a beállított folyadéktérfogat felszívásához. Elektronikus változat esetén nyomja meg a gombot a felszíváshoz.

Ha a hegyben folyadék van, vigye a mikropipettát a tartály fölé. Kézi mikropipetták esetében az adagolás leállításához nyomja le a dugattyút az első ütközésig. Elektronikus mikropipetta esetén egyszerűen nyomja meg az adagológombot.  

Végül a maradék folyadék eltávolításához mozgassa a mikropipettát a kívánt eldobandó tartály fölé, majd kézi mikropipettákon nyomja le a dugattyút a második „kifúvás” leállításig. Elektronikus mikropipetta esetén a gomb segítségével fúvassa ki a maradék folyadékot.

A mikropipettával végzett munka során fellépő hibák kockázatának minimalizálására a megfelelő légmentes illeszkedés elérése érdekében a mikropipettából és a hegyből álló teljes rendszert használjon.  

Munka közben a mikropipettát a lehető legfüggőlegesebb helyzetben kell tartani. Manuális mikropipetták esetében mikrométerrel kis mértékben növelheti a kívánt térfogatot. Ezután engedje le a kívánt számra. Minden alkalommal, amikor új hegyet tölt be, öblítse át azt a hegyen belüli feltételek optimalizálása érdekében, hogy a pipettázás pontos legyen. A felszívás és kiadagolás során tartsa egyenletes szinten a sebességét, miközben fenntartja a ritmust a protokoll lépései során.  

A kiadagolt térfogat maximalizálására két módszer is kínálkozik: az egyik, hogy lehetőség szerint a célfolyadék felszínéhez vagy éppen alá érve adagolunk; a másik pedig, hogy a kiadagolás befejezésekor a hegyet letöröljük a tartály belső falán.

Különböző megnevezések léteznek: egyesek pipettának, mások pedig mikropipettának nevezik őket. A gyakori használat következtében ezek a kifejezések ugyanazon műszerekre vonatkoznak, bár a mikropipetták szűkebb jelentésben úgy definiálhatók mint a folyadék közvetlenül a sejtekbe történő mikroinjektálására alkalmas műszerek. A szélesebb körben elterjedt „pipetta” elnevezés pedig a szemcseppektől a szerológiai pipettákon át a nagy kapacitású pipettázórendszerekig sokféle eszközre használatos.

A mikropipetták a folyadékoldatok 1–1000 μl térfogattartományban történő mérésére és adagolására képes pipetták. Jellemzően az élettudományokkal kapcsolatos kutatásokban használatosak, ahol az oldatok pontos mérése és adagolása szükséges.